Amikor nem nálam van a fakanál - étkezés házon kívül

Néha adódik úgy, hogy étterembe vagy vendégségbe megyünk. Olyankor kevésbé tudom kontrollálni, hogy mit eszem. Amikor vendégségben vagyok, akkor igyekszem minél kevesebb gondot okozni a házigazdának. Nem kell, hogy miattam külön főzzön, ehelyett mindig törekszem arra, hogy kiválasszam, amit ehetek. A tiltólistás ételekből, pedig ha muszáj, akkor csak keveset eszem. Étteremben sokkal szabadabb vagyok, hiszen ott könnyebb diétás fogást találni az étlapon.

Vannak olyanok, akiknek az étkezés egy szükséglet kielégítése, és gyorsan magukhoz vesznek valamit, hogy elűzzék az éhségüket. Másnap már nem is emlékeznek, mit ettek előző nap. Míg másoknak az étkezés egy szertartás, egy kulináris élmény, és élvezettel fogyasztanak minden falatot. Nekem a legtöbb étkezés egy tudatosan megtervezett rituálé, és az ismeretlen mindig bizonytalansággal és némi stresszel jár. Hiszen ha nem tudom betartani a diétámat, akkor csökkentem annak a sikerét. Persze nem 1-2 étkezésen múlik, de én szeretném minél inkább betartani és a "bűnözést" minimalizálni.

Nemrég wellness hétvégén voltunk egy Budapesthez közeli négycsillagos szállodában. Összességében pozitív csalódásként ért az ottani éttermi kínálat. Például azt figyeltem meg, hogy az IR-esekre ugyan nincsenek tekintettel, vagyis kifejezetten cukormentes vagy csökkentett szénhidrát tartalmú fogások nincsenek, de a széles választékból adódóan egyszerű betartani a diétát. Például vacsoránál lehet választani húsféleséget/halat zöldséggel, bőséges salátával. A reggeli is könnyű, hiszen a tojás, felvágottak, sajtok, zöldségek mind beleférnek. (Azért egy ch csökkentett kenyérféle tette volna teljessé a kínálatot). Érdekes, hogy egy IR-esnek például szerencsésebb volt a helyzete, mint egy vegának, ugyanis kevés húsmentes opció volt, ha volt egyáltalán. (Vega tésztaétel, azon kívül rizs zöldségekkel, pedig egy négycsillagos hotelben szerintem ez alapvető kellene, hogy legyen.)

Minden házon kívüli étkezés kihívás, de egyben rávilágít arra, hogy mindig meg lehet oldani és nem kell éhezni. Míg máskor hajlamos vagyok túlkontrollálni az étkezéseket és mindent aköré szervezni, az ilyen hétvégék jó alkalmat adnak, hogy elengedjem a gyeplőt (a fakanalat). Hiszen egy diéta nem a világvége, ugyebár?